Erődök, fürdő és kultúra a „két országbeli” városban

Komárom egykor a Magyar Királyság városa volt, azonban a Duna mentén történő határmeghúzással kettéosztottá vált: Komárommá és Komarnóvá (Révkomárommá) alakult. A két város között két hídon közlekedhetünk: az Erzsébet-hídon, illetve a vasúti összekötő hídon.

Nemcsak a Duna, de a Bécs–Budapest vonalon való elhelyezkedése is remek közlekedési, kereskedelmi csomóponttá emelte a múltban, és emeli ma is az említett város(oka)t. Jó megközelíthetősége miatt ajánlott úti cél mindenkinek, hiszen fürdő, erődök és gyönyörű terek fogadják az ide látogatókat.

A Komáromi Gyógyfürdő számos medencével várja a beltéri vizek szerelmeseit. Az itt élő sportot kedvelőknek pedig külön szerencse, hogy a városban nagy gondot fordítanak a mozgásra (szeptemberben Kistáltosban oviolimpiát tartottak), köztük főként az úszásra, amiben nagy sikereket tudhatnak maguk mögött. Egy októberben rendezett regionális úszóversenyen 19 érmet szereztek a helyi úszók, akikre nagyon büszke a város.

Komáromot mégis erődjei révén emlegetik a legtöbbet, s nem véletlenül. A Monostori Erőd, az Igmándi Erőd vagy a Csillagerőd falai között a múltba léphetünk vissza kicsit. Az erődrendszer egykor akár kétszázezer katona befogadására is alkalmas volt.

A Monostori Erőd különböző rendezvényeknek, állandó és időszakos kiállításoknak ad helyet. Legutóbbi rendezvényei közé tartozik a Nemzetközi kutyakiállítás és kisállatfelszerelés-vásár, zenei koncertek, motoros találkozók, valamint a hadtörténeti eseményeket, öltözködést, technikákat prezentáló programok (Mire a falevelek lehullanak…). Kiállításai közül a tüzérségi rendszert és a monarchia-kori katonai létet bemutató Láthatatlan Erőd című emelhető ki, illetve a Lőoktató terem, a Kenyérmúzeum, a Szovjet- és Ágyúkiállítás, valamint az udvaron található, hidegháború fegyverkezését felelevenítő Haditechnikai Park.

Komáromban számos kincs rejtezik, többek között a brigetiói ásatáson talált leletek, a bőgőshajó, a szekeresgazdák vagy éppen a komáromi bukó galamb. Ezeket a Monostori Erdőddel egyetemben a nemrégiben alakult Értéktár Bizottság mint nemzeti értékeket és hungaricumokat vette listára.

Révkomárom (Észak-Komárom) a szlovákiai magyarság egyik kulturális és politikai központja, Jókai Mór és Lehár Ferenc szülővárosa, valamint itt alapították meg Szlovákia első magyar nyelvű egyetemét, a Selye János Egyetemet. Bizarr épületekben (mint például az alapzathoz sírkőfelhasználással épült pavilon), illetve szép terekben (Európa-tér) sincs hiány.

A város jelképének számít a helyi születésű Egressy Béni által komponált Klapka-induló, amelyet az 1849. augusztus 4-ei díszfelvonuláson játszottak először. 12 évvel később Thaly István tollából született meg hozzá a szöveg, s így vált nem hivatalos himnusszá, ami napi kétszer felhangzik a városban.

Mindkét város érdemes tehát a felkeresésre, szabad- és beltéri, történelmi és modern, szórakoztató és elrettentő elfoglaltságot, helyszínt éppúgy találhatunk itt, két ország határán.

Rovatvezető: Alka Tímea

Fotók: A. T.